Én még nem is hallottam a jitsuról, amikor már rendszeresen 
gyakoroltam éjszakánként a szabadzuhanást. Igaz, a puffanás előtt 
néhány méterrel mindig felébrettem...

Eljött az ídő és így én is megygónhatom a szabadonzuhanással való 
intím kapcsolatomat.
Nem tanította senki s így amolyan fussunk neki, maj meglátjuk mit 
sütünk ki belőle alapon kezdtem. Hát fájt is rendesen. Jól ( szépen) 
nem nagyon ment. Az idő viszont mindent szépen elrendez. Kezdő 
instruktor voltam még akkor történt. ( Kb. a Rákóczi Szabadságharc 
idején...) Ukéztam egy külföldi mesternek. Jött amitől féltem. Egy 
brutális csuklódobás. ( Tényleg brutális. Aki ott volt látta...) 
Választhattam , mely szerint vagy a csuklóm marad a mester kezében 
vagy szállok-repülök mint a kismadár. Utóbbi történt, mert még 
mindíg személyesen ismerhettek ugyi. Azóta nincs gondom ezzel a 
technikával. ( Ti szerencsések vagytok, mert már kiforrott módszerek 
alapján tapasztalt instruktorok által autentikus módon 
tapasztalhatjátok, tanulhatjátok.)

Na de jól csinálja már a Csicsi :-)

ahogy a képen mutatom

És a videó, kicsit nagy lett 44MB, de azért érdekes :-)

http://www.kabalahu.axelero.net/zuhanas.avi

Sikerült! - mire is valók a szombati edzések? Le is videóztuk, majd 
átküldöm, ha lesz egy kis időm. És természetesen nagyon fontos lelki 
oldala is van ennek a gyakorlatnak. Hiszen volt olyan tanítvány aki 
az esések túl nagy ereje miatt a tatamit idézte meg meditációiban - 
én meg mint a gravitáció embere, az uszodában a medence alján a 
hátamon fekve szoktam azon tűnődni, hogy miért is álmodom a 
lebegésről :-))

Amikor én csináltam az elsőt, az nagyon régen volt... Nem emlékszem...
Mikor még kicsik voltunk és ezta régiek jól tudják, rengeteg
őrültséget meg mertünk csinálni, pl ilyet, hogy zsámolyon átugrálás,
és nem egyen hanem kapásból 3-mon! Nem féltünk semmitől, vakmerőek
voltunk, mint minden gyerkőc akkoriban a hetényi dojoban. Vmikor
akkortájt, mikor lila öves lettem, tanultuk el a szabadesést
elsajátítani... Estünk össze-vissza, de jó bulinak tűnt. Nekm gondjaim
csak akkor támadtak, miután nagyon sokáig ezt csak jobb oldalra
kellett csinálnunk, és hirtelen váltással elkezdték kérni a balost is.
Neki se mertem kezdeni... Ma már nagyon jól megy, de sose felejtem el
azt a félelmet, amit akkor éreztem. És nagyon furcsa, hogy ahhoz
képest, hogy miket megmertem én magam is csinálni, már nem vagyok
olyan bátor, minr voltma... Lehet, hogy túl sokat gondolkodom az ilyen
dolgok előtt? Szerintem inkább megfontoltabb és előrelátóbb lettem!  :)

Igen! Emlékszem rá, nagyon jó volt! Én meg csak "irigykedtem" h 
nekem bezzeg nem sikerül olyan jól:D Egyébként én már nem emlékszem 
az elsőre..Kár:)

Mikor életemben először megpróbáltam,akkor sikerült,de azt sajnos nem 
látta "nagy közönség",csak a Réka,mert éppen ketten gyakoroltunk!
Sajnos azóta sem sikerült igazán elsajátítanom,főleg azóta nem,hogy 
nekem is kéne csiálnom..őrület:)

Sziasztok!
Még tisztán emlékszem rá, amikor először csináltam a szabadon 
zuhanást...Nem gondoltam semmire, csak nekimentem és csináltam. Én 
voltam a legjobban meglepődve, hogy elsőre sikerült:)És azóta sincs 
se félelem, se aggodalom, se rossz viszonyom a tatamival:)Azt hiszem 
az, hogy elsőre sikerült nyaktörés nélkül:), sokat adott ahhoz, hogy 
elhiggyem menni fog másodszor is:)

Most, hogy már megy a szabadzuhanás, szeretem nagyon csinálni. 
Persze kezdetben féltem én is, de bátorság kell hozzá, tudd hogy te 
ezt meg tudod csinálni. Ja meg állandó gyakorlás. De azzal nincs 
gond, ugye?

Nem akarom mondani a nevét annak a társunknak, aki sok-sok évvel
ezelőtt igen érdekes gondolatra jutott a szabadzuhanással, általában a
szőnyegre eséssel kapcsolatban:

Az, hogy neki rosszul esik az esés, azaz megüti magát és fájdalmas a
szőnyegre eséskor, nos ez attól van, hogy a tatami megüti őt. Ez pedig
azért van, mert nem jó a viszonya a tatamival. Konkrétan: érzi a
tatami  azt, hogy ő nem tiszteli eléggé.

Ezért aztán rendszeresen meditált seizá-ban a tatamin és szugerálta
magának is és a szőnyegnek is, hogy ő mennyire tiszteli a tatamit.

És újból fókuszálatlanság, csak tudatossággal - havi koan 2005/04

'Egy öregember beleesett a veszélyes vízeséshez vezető, gyorssodrású 
folyóba. A jelenetet figyelő emberek az életéért kezdtek aggódni. 
Csodálatosképpen élve és egy karcolás nélkül élte túl a hatalmas 
zuhanást. Az emberek megkérdezték tőle, miként sikerült túlélnie.
"Én idomultam a vízhez, nem a víz énhozzám. Gondolkodás nélkül 
hagytam, hogy alakítson. Alámerültem az örvénybe, és felmerültem az 
örvényből. Ez az, ahogyan megmenekültem.'

A szabadzuhanásnak van egy másik érdekes aspektusa - amikor a full 
részegek belezuhannak olyan helyre, ahol normáslis ember összetörné 
magát, ők meg csak kisétálnak néhány karcolással. A tehénlepényt 
akarniuk sem kell, de közben fókuszálatlanok is...

Speciel tündérporom az nincs :-)

" Nem kell hozzá más, csak hit, remény és tündérpor! "

Nekem is vannak gondok a szabadzuhanással, elsősorban a fejemben, nem 
tudom magam rávenni hogy szabadzuhanást hajtsak végre. 
Vizsgakörülmények között valahogy sikerült :-) De se elötte se utánna 
nem igazá akar menni a szabadzuhanás. 

Egy kicsit összevissza van a tíz pont. Helyesen így:

10 LÉPÉS A SZABAD ZUHANÁS OLDALRA TANULÁSÁHOZ
  
1.  Társon át az oktató segítségével. Egyedül a testsúly előre 
helyezésével.
2.  Társon át zuhanás beleugrással (ezt csinálják a haladó 
gyerekek)
3.  Kéztámaszból dőlés oldalra – lábak helyes pozícinálása
4.  Társon át zuhanás rálépéssel lendületből
5.  Társon át belezuhanás összpontosítással (meg kell érteni a 
fókuszálást)  
6.  Kézfogó könyökfogással kettős segítséggel. Később könyök 
alátámasztással.
7.  Kézfogó (egy segítővel kezet fog). Később nekifutással, lendületből.  
8.  Ujjak első percének egymásba akasztásával. Tenyerek, majd ujjak 
egymáson.
9.  Szabad zuhanás önállóan. 
10. Szabad zuhanás lendülettel, belezuhanással (fókuszálás 
megértése). 

Azt jelenti, hogy egyben, egy tömegben, egész tested egyszerre esik le
a talajra, közben kilélegzel.

Nem úgy, hogy először a lábad, aztán a tested stb.
Sőt még, amit kezdetben ajánlunk, hogy a kezed is kicsit előbb
tompítson, hogy lassítsa a tested becsapódását, no az sincs.

Úgy is szoktam mondani: úgy ess, mint a friss tehénszar. Az biztos
egyszerre plottyan le. (csak egy kicsit több legyen az összetartásod,
a fókuszálásod :-) )

No ez a hozzászólás lehetett volna a koan topikban is... 

Őszintén, nekem ez még mindig mumus. Pedig igyekszem, következő 
szombaton kamerát is viszek - hátha kívülről jobban értem.

És hogy mit jelent a fókuszálás megértése? Még nem jöttem rá...

És akkor induljunk a fizikai síkon, 2005/10-es hírlevélből:

10 LÉPÉS A SZABAD ZUHANÁS OLDALRA TANULÁSÁHOZ
  
1.  Társon át az oktató segítségével. Egyedül a testsúly el1re 
helyezésével.  
2.  Társon át zuhanás beleugrással (ezt csinálják a haladó 
gyerekek)  
3.  Kéztámaszból d1lés oldalra – lábak helyes pozícinálása  
4.  Társon át zuhanás rálépéssel lendületb1l  
5.  Társon át belezuhanás összpontosítással (meg kell érteni a 
fókuszálást)  
6.  Kézfogó könyökfogással kett1s segítséggel. Kés1bb könyök 
alátámasztással.  7.  Kézfogó (egy segít1vel kezet fog). Kés1bb 
nekifutással, lendületb1l  
8.  Ujjak els1 percének egymásba akasztásával. Tenyerek, majd ujjak 
egymáson.  9.  Szabad zuhanás önállóan. 
10.Szabad zuhanás lendülettel, belezuhanással (fókuszálás 
megértése). 

Itt egy remek topic cím, remélem mindenkinek viszketnek már az ujjai 
a billentyűzeten. A téma szabad, de természetesen legyen benne 
zuhanás is :-)