Az utóbbi időszak történéseinek egyik leghangsúlyosabb vonala az, hogy megjelentek újfajta küzdőrendszerek körülöttünk (MMA, BJJ, ketrecharc, K-1, K-3, grappling stb.). Lehet erre reagálni és ezzel foglalkozni és lehet úgy tenni, mintha mi sem történt volna. Mint az előző részben írtam, a ju jitsu maga az élet, változik és reagál a környezetére. Számunkra tehát a kérdés nem volt kérdés. Ezekben a küzdőrendszert láttuk elsősorban és nem a versenyrendszert. Komolyan kidolgozott rendszerek (elsősorban az MMA, BJJ, grappling rendszereibe nyertünk bepillantást) részletes didaktikával, oktatói metodikával, háttér elmélettel és bevált, tapasztalatokkal alátámasztott gyakorlattal.
Mindez számunkra vonzó volt, mert a Tatami Centrum 23 éves története során sikerült több területen is (ukemi waza /gurulás- és eséstechnika/, atemi waza /bázistechnikák/, nage waza /dobástechnika/, ju jitsu waza /ju jitsu technikák, rögzítések, elvezetések stb./) részletes metodikát bevezetni, van tapasztalatunk abban, hogyan tanítsuk meg olyan embernek, aki még nem foglalkozott ju jitsu-val. Több területen is láttuk, milyen úton, folyamaton kell végigvezetni magunkat, a tanítványokat. A tapasztalatok alapján láttuk azt is, hogy melyek azok a területek, amelyeken nem sikerült ilyen metodikát kidolgozni és volt egy érzésünk a többi alapján, hogy ha lenne ilyen, akkor annak hogyan kellene felépülnie. A küzdelem egy ilyen terület (volt). Odáig ezért eljutottunk, hogy felismertük a bevált küzdelmi rendszereket és azokat az oktatókat, akiktől ezt meg lehet tanulni. Kerestük a válaszokat a kérdéseinkre és talán megtaláltuk.
Ezekben az oktatókban, mesterekben a professzionális tudás mellett még egy közös tulajdonságot megtapasztaltunk: az önzetlen, segítőkész hozzáállást. Mindannyian pozitívan, az érdekeinket, kéréseinket szem előtt tartva tanítottak, tanítanak, minden tudásukat átadva. És még egy nagyon fontos és lenyűgöző dolgot tapasztaltunk meg: a gyakorlat és az elmélet egységét. Nem kellett magyarázkodni, hogy élesben így meg úgy, a technika működött kicsi és nagy, vékony és vastag ellenfél ellen is, és ezt képesek voltak demonstrálni akár a huszadik ellenfél ellen is. Ezt az alkalmat is megragadva szeretnénk a köszönetünket kifejezni Max Carvalho mesternek és tanítványának Dietz "Cápa" Gusztávnak a Gracie Barra Hungary részéről, valamint Fodor Gábornak a Carlson Gracie Hungary részéről, hogy segítik a BJJ elsajátítását, Magyarország sikeres MMA harcosának, Halmi Viktornak, továbbá az USA egyik legeredményeseb UFC klubjának, a H.I.T.Squad oktatóinak, valamint a Hódmezővásárhelyi dojo vezetőjének, sensei Füvesi Sándornak, hogy az általuk megtapasztalt illetve kidolgozott küzdőrendszert, módszertant tanítják nekünk, tanulhatunk tőlük.
Ha meg akarjuk érteni, hogy miért alakultak így a folyamataink, miért velünk, miért pont a Tatami Centrummal történt meg mindez, még egy fontos tényt kell figyelembe vennünk, felismernünk: van egy rendkívül sokrétű tapasztalatokkal, kapcsolatokkal, eredményességgel és elismertséggel rendelkező oktatónk, versenyzőnk: Fekete Sándor. Hiteles, az elmélet és a gyakorlat a személyében is egyesül, állandóan ezzel foglalkozik, "erre jár az agya", karizmatikus oktató, a tanítványok elfogadják és követik, a legjobb úton jár, hogy az említett oktatók nyomdokába lépjen. Időt, energiát, pénzt nem kímélve kutatja, tapasztalja, tanulja, összegzi és tanítja a küzdelem elméletét és gyakorlatát. Megtiszteltetés a számunkra, hogy a Tatami Centrum sorait erősíti. Általában nem hiszünk a pótolhatatlan emberekben, de az biztos, hogy Fekete Sanyi nélkül a történetünk teljesen másképp alakult volna. Hisszük, hogy tudása túllép a klub keretein, erősíti, segíti a szövetség munkáját is, ennek a területnek van a szövetségen belül is újabb specialistája. Nagyon nagy lökést adott a fejlődésének az az egy hónap, melyet az USÁ-ban a már említett UFC klubnál töltött el Halmi Viktorral együtt. Megismerte a legújabb edzésmódszereket, bevált, megtapasztalt tematikát, mely sok sikerest versenyzőt nevelt már ott ki.
A bírálatok egy része arra vonatkozik, hogy elkanyarodtunk a tradicionális ju jitsu-tól és túl sokat foglalkozunk a brazil ju jitsu-val. A szándékaink szerint pont fordítva van, a brazil ju jitsu-val azért foglalkozunk, hogy erősebbé, hatékonyabbá, gazdagabbá tegyük a tradicionális ju jitsu-nkat. Hasonló a helyzet, mint volt korábban a kobudo-val. A nagy egész ju jitsu egy részterületével egyes szakmai műhelyek rendkívül behatóan foglalkoznak, így hosszú évek és évtizedek alatt azon a területen kiemelkedő előrehaladást érnek el. Azon a területen van mit tanulni tőlük. Itt jön a lényeg: mi a saját szemléletünkön, szemüvegünkön keresztül, a saját folyamatainkba, rendszerünkbe beépítve foglalkozunk ezekkel a területekkel. Hisszük, hogy az elmúlt évtizedekben a tradicionális ju jitsu, a Kelemen Ryu gyakorlása, művelése során olyan szemléletünk alakult ki, olyan szemléletet kaptunk mesterünktől, amely segít minket abban, hogy a tanultakat, a technikákat a helyükön kezeljük. Sőt bízunk abban, hogy ha hasonló jártasságot, tapasztalatokat szerzünk ezeken a területeken, mint akiktől tanulunk, éppen a sajátos szemléletünk okán, akár hozzá is tehetünk, gazdagíthatjuk ezeket a területeket.
Megkezdtük tehát az új tapasztalatoknak megfelelő küzdelmi edzésfelépítés, edzésmódszertan kidolgozását. Ennek lényege, hogy az általános ju jitsu alapok tanítása mellett párhuzamosan mind az állásharc, mind a földharc alapjait is tanítjuk rögtön a kezdetektől. Akik ezt igénylik, azoknak versenyzési lehetőséget biztosítunk, akár már fél év, egy év után. Mindezt a grappling szabályrendszer teszi lehetővé. Teljes értékű, teljes erőbedobással vívott küzdelem lehetőségét adja, a sérülési lehetőségek minimalizálásával. A versenyzés nem kötelező, nem is ezen van a lényeg, de aki versenyezni akar, annak célszerű a grappling-gel kezdeni. Ezért az első időszakban valóban ezeken a technikákon van a nagyobb hangsúly, ezzel foglalkozunk többet. Ebben a rendszerben megtanulható, megtapasztalható a felkészülés, a küzdelem, a győzelem és vereség általános sajátosságai. Amikor pedig ebben tapasztalatokat szereztünk, akkor következhet az állásküzdelem, az ütő-rúgó küzdelemben is a tapasztalatok szerzése, akár a versenyzés. Ezt a szisztémát, ezt a logikát, küzdelem bevezetést és felépítést nevezzük Global Grappling-nek. Ez tökéletesen működhet versenyzés nélkül is, sőt nem is az a lényege, csak az esetleges megnyilvánulási formája.
Küzdelmi és versenyrendszerünk eddig is szoros kapcsolatban volt egymással. A vizsgáinkon alkalmazott hármas küzdelmi szisztéma (kesztyűs állásküzdelem, pusztakezes állásküzdelem és földharc) egyértelmű leképezése volt Randori versenyszámuk. Ezzel a versenyszámmal bő másfél évtizeddel ezelőtt találkoztunk először a kempo versenyeken Chikara Kurabe néven. Nem kétséges, hogy Harnos Imre hanshi hasonló céllal vezette be, azaz kiválóan alkalmas a vizsgaküzdelemre felkészítésre. Nálunk önálló életre kelt a versenyszám, a ju jitsu sajátosságainak megfelelő módosításokat hajtottunk végre az évek során. Természetesen az elmúlt években a környezetünkben megjelent versenyrendszerek tapasztalatait figyelembe kell vennünk most is. A brazil ju jitsu versenyek és a grappling, MMA versenyszámok megjelenése, kialakulása olyan új tapasztalatokat, ötleteket hozott, melyeket be kell építenünk. Vonatkozik ez akár a rendezés módjára, külsőségekre (például a pontozás, a kijelző használatára), de a lényegi változásra is, az engedélyezett technikák kibővülésére, a küzdelmi rendszer látványosabbá és életszerűbbé tételére. Az újonnan kialakított versenyrendszert szintén Global Grappling-nek neveztük el.
|