Kedves gyerekek!

Történt pedig, hogy a szegény ember legnagyobb fia - nevezzük Sanyinak - megismerkedett egy csudálatos harcművészettel, a ju jitsu-val. Ez persze nem volt véletlen. Korábban is vonzódott a küzdősportok iránt, komolyan és sikerrel birkózott, cselgáncsozott. Mindkét közösség elismert tagja volt már. Az Úr 1996. évében pedig családjával együtt elkezdte tanulmányait a fent nevezett újabb harcművészet területén. Kitűnt már akkor erejével, technikájával, rendkívül jó alapokkal rendelkezett.

A legnagyobb fiú sikerének titka az volt, hogy mindig nyitott volt, ha újdonságot látott szívesen megtanulta, szívta magába a tudást folyamatosan. Így került a Hírös Város ju jitsu klubjába is. Itt nagyon sok új terület merült fel előtte, melyet szívesen és sokszor be is járt. A klub egy nagy szövetséghez tartozott, melynek vezető mesterei szívesen tanították Sanyit és eddigi tudása kiegészült, hozzájárulva ahhoz, hogy a harci művészetek minél több oldalát megismerje. Mesterei, tanítói - István, Attila, László, Lajos, József - jóindulatát és tiszteletét kivívta munkájával, hozzáállásával.

Legjobban persze ahhoz vonzódott, amiben a legtöbb tapasztalata volt, ez vezette a birkózás -> cselgáncs -> ju jitsu vonalon, ez pedig a szoros összekapaszkodós küzdelem. Folyamatosan fejlesztette magát minden területen, de ebben különösen. Tíz év folyamatos tanulás után újabb területek nyíltak meg előtte, megismerkedett a grappling-gel és a brazil jiu jitsu-val. Mintha ezeket a harci rendszereket neki találták volna ki. Készen állt a lehetőségre és a lehetőség megjelent előtte, felismerte és élt vele.

Ismét új társakkal, új tanítókkal ismerkedett meg, újabb ajtók nyíltak ki a ju jitsu csudálatos és hatalmas palotájában. Sanyi ezekre a területekre is a tőle megszokott elszántsággal indult és sikerrel bővítette ismereteit. Bármerre is járt, felismerték pozitív hozzáállását, alázatát az edzések, a tudás elsajátítása iránt. Felismerték ugyanakkor személyében az optimális edzőtársat, elismerték a több mint két évtizedes tudását, mindenhol szívesen és rendszeresen tanították, megtestesíti az optimális tanítványt.

Így ismerkedett meg egy újabb mesterrel - nevezzük őt Maxnak /nomen est omen/ - aki újabb csudálatos dolgokat tanított meg neki. Megismerkedett tovább Magyarhon egyik legkiválóbb harcosával, akivel szoros barátságot is kötött - nevezzük őt Viktornak /nomen est omen/. Nos, e harcossal - halljatok csudát, kedves gyerekek - kiókumlálták, hogy által mennének ők az Óperenciás tengeren túlra is, hogy még újabb harcosokkal, módszerekkel ismerkedjenek meg. Mivel ők úgy vannak ezzel, hogy a terveket felváltják a tettel, ki is mentek Amerikába. Egy egész hónapon át keményen edzettek és nagyon sok csudálatos dolgot tanultak, mely mind a hasznukra vála.

A tanítványban azonban egyre inkább alakult ki a tanító, a mester is. A felhalmozott csudálatos tudást folyamatosan adta át tanítványainak. Gondolataiban ott volt az önálló edzések megtartása is. Ennek céljából két éven át elvégzett egy iskolát is, melyet úgy hívtak "edzői szaktanfolyam". A legfontosabb azonban a ju jitsu mestervizsga letétele volt. A tavalyi évben Sanyi - másfél évtizednyi tanulás után - a nagy Jubileumi Táborban odaállt a világ minden tájáról összegyűlt nagyhírű vizsgáztatók elé és keményen dolgozott, összeszedve minden tudását sikeresen teljesítette e csudálatos próbát is.

A felkészülésében segítségét kérte egy másik tanítónak, kinek neve szintén Sándor vala. Sándor egy szomszédvár - nevezzük Hódmezővár-nak - elismert ju jitsu mestere, szintén kivételes egyéniség. Felismerte a szintén kivételes tanítványt, mondhatni egymásra találtak. Sanyi rendszeresen járt e szomszédvárba druszájához tanulni és sok-sok kiváló ismeretet sajátított el tőle. Így alakult ki a mi Sanyinkban az a kegyelmi állapot, mely aztán a világraszóló sikereihez vezetett.

Ő maga is és tanítványai is rendszeresen indulnak versenyeken és csudálatos eredményeket értek el. Megszerezték Magyarhonban a legjobb eredményeket és a jogot, hogy világversenyen képviseljék hazájukat és klubjukat. Jól sáfárkodtak a lehetőséggel és maga Sanyi mindkét fogásnemben Világbajnok lett, azaz duplázott, tanítványai pedig összesen még kilenc Világbajnoki címet szereztek. Dicsőséget szereztek hazájuknak, városuknak, klubjuknak, szövetségüknek.

Többen ajánlották Sanyinak induljon egy még nagyobb seregszemlén, melyen több, mint ezren vesznek részt, Európa minden tájáról. Összeszedte minden bátorságát és más elszánt harcosokkal együtt kiutazott az Óperenciás tenger partjára Portugálhonba. Nézett is Sanyi rendesen, ilyen sok és erős harcost együtt még sosem látott. Kiderült, hogy a csoportjában heten, a nagy összesített csoportban pedig harmincheten vannak. Ez nemhogy elbátortalanította volna, de még harcosabbá tette. Sorban jöttek a nagy országok nagy harcosai Sanyi ellen, de ő mindet legyőzte, a dicsőséget kiérdemelte. Mindkét csoportjában első, aranyérmes lett! Ismét duplázott.

A mi Sanyink - kiről e csudálatos mese szól - tudja nagyon jól, hogy az elért eredmények nem jogokat, hanem kötelességeket szültek, ezentúl még keményebben kell dolgozni azért, hogy magából és tanítványaiból jó jitsukák váljanak. Személyében megtestesül az elmélet és a gyakorlat egysége, amit tanít, azt alkalmazni is tudja, karizmatikus, hiteles oktató, a tanítványainak méltó példakép. Szerény egyéniség, ha rajta múlott volna, e róla szóló mese meg sem jelent volna.

Fekete Sándor kétszeres Grappling Világbajnok, valamint kétszeres Brazil Jiu Jitsu Európa Bajnok, a Magyar Ju Jitsu Szövetség 1. danos mestere ma, 2011 január 30-án negyven éves. Isten éltessen Black Szása sensei!

A mese és e különleges egyéniség létrejöttéért köszönet illeti Sanyi edzőtársait és tanítóit a birkózás, a cselgáncs, a ju jitsu, a brazil jiu jitsu, a grappling területén. Külön köszönet Halmi Viktornak, aki tanítója és edzőtársa is Sanyinak. Külön köszönet soke Kelemen István, shihan Kovács Attila, shihan Berkes László, sensei Füvesi Sándor, sensei Max Carvalho, sensei Mócza Lajos, sensei Cseri József mestereknek, hogy tanították, irányították őt.