h_lwww.tatamicentrum.hu
b1b2b3b4b5b6
h_r
Hírös Brazil Ju Jitsu - Kecskemét
Klubunk a Magyar Ju Jitsu Szövetség tagja
Stílusunk a Hangari Ju Jitsu Kelemen Ryu
Szervezzük a Global Grappling versenyeket
Jelenleg 67 látogató
böngészi oldalunkat.

Régi képek egy kedves ismerős kapcsán
2008-04-25 00:00:00
A napokban egy e-mailt-t kaptam Rödönyi Zolitól, akivel együtt edzettünk még Pesten a Japán Harci Játékok Klubjában. Zolival huszonegykét éve találkoztunk utoljára, nagyon megörültem a levelének. Ennek kapcsán előkerültek a régi fényképek, melyen Ónodi Pistivel együtt rajta vagyunk mind a hárman. Hármunk közül Zoli volt a rangidős, én voltam a kezdő.

A húszéves évforduló okán elég sokat írtam az 1987 óta eltelt évekről, de kevesebb szó esett a korábbiakról.

1979 augusztus végén kezdtem a Harci Művészetekkel kapcsolatos ismerkedésemet, ekkor iratkoztam be Kecskeméten a KSC judo szakosztályába. Akkoriban ju-jitsu-t, aikido-t hírből sem ismertünk, legendákat hallottunk egyes karate edzésekről.

1981 augusztustól egy éven át előfelvételisként katona voltam, és a körlettársaimnak voltak tapasztalatai a taekwondo és aikido edzésekről. Sokat olvastam az aikido-ról, így megnőtt bennem az elhatározás, hogy a leszerelés után aikido-zni fogok.

1982 őszén kezdtem az egyetemi tanulmányaimat Pesten és ismerőseimet megkértem, hogy szóljanak, ha valahol aikido oktatást látnak. Nagynéném Lágymányoson tanított és mondta, hogy a Lágymányosi Közösségi Házban háromféle japán stílust oktatnak, a harmadik az aikido. Mi az első kettő? -kérdeztem. Azt mondta, arra nem figyelt, de az első kétbetűs. Mint utóbb kiderült, a hirdetőre így volt kiírva:
JU
JITSU
AIKIDO

Elmentem és mondom: aikido-zni szeretnék. Azt lehet, de alapnak előtte meg kell tanulni a ju-jitsu-t. Három vizsga után lehet majd aikido-zni. Na így jutottam a Lágymányosi Közösségi Házba és így talált meg engem a ju-jitsu. Mint mondani szoktam, nem én találtam meg a ju-jitsu-t (hiszen a judo-t és az aikido-t kerestem), hanem a ju-jitsu talált meg engem. Itt edzett már Ónodi Pisti is és Rödönyi Zoli is. A klub a Mélyépterv SE-hez tartozott, a vezető edző Gyebnár Ferenc 4. danos judo és ju-jitsu mester volt.

A klub oktatója Kádár Miklós volt barna övvel, kezdő társaimmal szájtátva néztük, nagyon keménynek tűntek az edzések. A technikák már utólag nem annyira voltak pontosak, de pótolta a sok erőnléttel és bunyóval. Kádár Mikivel kapcsolatban több dolog is eszembe jut, az egyik, hogy egy bemutatót tartottunk a Kamaraerdei Ifjúsági Parkban, és közben bezárták az öltözőt, de úgy, hogy nem is lehetett kinyitni. A legügyesebb közülünk bemászott egy ablakon, és kiadogatta a ruhákat, de nem öltöztünk át, úgy edzőruhában ültünk be a kocsiba és jöttünk haza. Az egyik bekötő út torkolata emelkedős, elbambultunk és nem vettük észre, hogy lassan gurulunk hátra, csak amikor megkoccoltuk a mögöttünk lévő autót. A kocsi sofőrje kipattant és mérgesen jött oda hozzánk. Mi is kiszálltunk au edzőruhában, tudni kell, hogy Miki úgy fel volt matricázva emblémákkal az edzőruháján, mint egy karácsonyfa (Zen Bu Kan kempo versenyeken látni ilyet), nagyon durván nézett ki. Amint meglátta a másik autó sofőrje , már szabadkozott is, tulajdonképpen nincs semmi probléma.

1985 áprilisában a Magyar Ju Jitsu Szövetség alakuló ülését is tulajdonképpen ő hívta össze a Lágymányosi Közösségi Házba - áttételesen Neki köszönhető a megalakulás, sőt az is, hogy én is az alapítók között vagyok, hiszen az ő segédedzőjeként voltam ott és őt támogattam, nem rajtunk múlt, hogy Kelemen István lett az elnök - szerencsére. Később Miki az aikido-ra nyergelt át, ott is elnök akart lenni, de az sem jött össze, akkor ment át kendozni, ott sem jött össze, akkor nyergelt át kyudo-ra. Akkor már különváltak az útjaink, így semmit sem tudok róla. De aikido és kendo edzésen voltam az irányításával (legalábbis annak hívtuk).

A fényképek készítésekor Rödönyi Zoli kék öves volt, Ónodi Pisti zöld öves, én pedig kezdő. Velem együtt kezdett és sokszor volt az edzőpartnerem Borbás Csaba. A képek szinte pontosan 25 éve, 1983 elején készültek. Zoli kék öves vizgájáról is van egy emlékem, fejjel tört egy vastag gipszbeton (remélem jól írom, porózus anyag) lapot gurulás (tigrisbukfenc) közben. Azóta sem láttam ilyet. Mellesleg akkoriban gyakran ugrottunk olyan tigrisbukfencet, ahol csak az utolsó pillanatban, a földre érkezés előtt raktuk előre a kezünket a kiguruláshoz. Az első képen is ilyet láthattok, természetesen nem lebegés, bár majdnem úgy néz ki. No ezt az ugrást nehezítette Zoli egy keresztbe rakott betonlappal.

Miután levizsgáztam a kellő fokozatra ju-jitsu-ban, elkezdtem aikido-t is tanulni. Hétfőn, szerdán és pénteken ju-jitsu edzés volt, kedden és csütörtökön aikido. Zuglóban laktam, 19 órakor indultam, troli-metro-villamos, majd 20 órakor edzés 21.30-ig, duma-fürdés, majd villamos-metro-troli és 23 órára otthon is voltam. Mindezt minden nap. Jókat mosolygok mostanában, amikor mondják a tanítványaim, hogy nem volt idejük eljönni az edzésre....

Az aikido edzéseket is Kádár Miki tartotta, nem volt összhasonlítási alapunk, nem tudtuk milyennek is kellene lennie egy aikido edzésnek. Többször leírtam már, abban az időben még nem volt egyértelmű, hogy mit is csinálunk. Kevesen oktattak és ők sem rendelkeztek megfelelő képesítéssel. Egyik aikido edzésre bejött egy fiatalember, aki azt mondta szeretne aikido-t tanulni. Kérdeztük tanulta-e már valahol? Azt mondta Madagaszkáron jópár éve és már barna öves. Na - mondjuk neki - kedves barátunk, ezentúl Te fogod nekünk tartani az aikido edzéseket. Ő volt Rokotonoarivo Jean-Hugo Michel, 'a madagaszkári Michel'. Már akkor Magyaroszágon volt a 'kongói Michel', aki szinté aikido-t tanított és tanít ma is. Akkoriban két Michel tanított. Egyetemista volt szintén és tanulmányai alatt végig tanultunk tőle. Nagyon ügyes, nagyon gyors volt (bátyja válogatott atléta volt Madagaszkáron), jó szívvel gondolok vissza rá.

1979 augusztus 30-án mentem le az első judo edzésre, 1982 szeptember 20-án az első ju-jitsu edzésre és 1984 május 4-én tartottam meg az első edzésemet a Baranyai utcai Általános Iskolában. Mint írtam Miki-nek fontos volt, hogy legyenek segédedzői, minél több. Így kerültem a ju-jitsu közelébe és így kezdtem el oktatni. Mindez Rödönyi Zoli jelentkezéséről jutott eszembe. Ő később sokat edzett Szabó Józsival is és Mogyorós Lacihoz is járt. A Szamurájok útján című könyv (írta Borbély Attila és Jóvér Béla) első kiadása utolsó fejezete (Budo önvédelem) illusztrációit Mogyorós Laci mutatja be, ukék Rödönyi Zoli és Szabó Józsi. Lásd a legalsó képet!

Később Rödönyi Zolinak makacs vállsérülése lett és abbahagyta a ju-jitsu gyakorlását, de nem távolodott el a mozgástól, rehabilitációként úszni kezdett, és mint írja úszóedző lett belőle és nevelt néhány korosztályos bajnokot.


Hozzászólások (0)    - A hozzászóláshoz be kell lépned.


2008 év összes híre itt található...
Azonosító:
Jelszó:
Regisztrálok
2024 Március
HKSzCs PSzV
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031

     

Látogatók száma:
9635800963580096358009635800963580096358009635800


Harcművészek az Egészséges Gyerekekért

Levélküldés