h_lwww.tatamicentrum.hu
b1b2b3b4b5b6
h_r
Hírös Brazil Ju Jitsu - Kecskemét
Klubunk a Magyar Ju Jitsu Szövetség tagja
Stílusunk a Hangari Ju Jitsu Kelemen Ryu
Szervezzük a Global Grappling versenyeket
Jelenleg 27 látogató
böngészi oldalunkat.

Rádió 17 interjú Berkes Lászlóval
2009-02-05 00:00:00
A Rádió 17 Monokli küzdősport magazinja január 29-én 11.15 és 12.00 között élő adásban készített interjút Berkes Lászlóval abból az alkalomból, hogy a szövetség elnökének választották. A műsorban szó esett a harcművészetek mai magyarországi helyzetéről és arról, hogy miként tud a szövetség helytállni a mai megváltozott világban.

- Berkes Lászlót a kecskeméti ju-jitsu klub, Tatami Klub elnökét, valamint a Magyar Ju Jitsu Szövetség elnökét köszönthetjük a stúdióban, szép jó napot kívánunk, szia.

- Jó napot kívánok, köszöntöm a hallgatókat.

- Arra kérlek először is, a ju-jitsu-t egy kicsit mutasd be, mit kell róla tudni, milyen jellegű művészet ez?

- A ju-jitsu japán eredetű harcművészet, a harci művészetek szinte minden ágával foglalkozik, mi univerzálisnak mondjuk, tehát vannak benne ütések, rúgások, dobások, földharc, különböző ízületi támadások, karkulcsok, igyekszünk minden területtel foglalkozni.

- A ju-jitsu szó jelentése 'lágy út' ugyanúgy, mint a judo-é is. Ez a kettő hogyan kapcsolódik egymáshoz és hogyan alakult ki a ju-jitsu, mint sportág?

- A ju-jitsu több száz éves, egyesek szerint ezer éves múltra tekint vissza Japánban. Valóban a judo és a ju-jitsu is 'lágy módszer'-t, 'lágy művészet'-et jelent. A jitsu és a do ugyanazt a módszert, ugyanazt az utat jelenti, csak addig amíg a jitsu az életszerűségre, technikai hatékonyságra helyezi a hangsúlyt, addig a do a művelőjének a személyiségfejlődésére, a harmonikus fejlődésére, tehát aki a judo-t gyakorolja, az azért csinálja, hogy ő maga fejlődjön, míg aki a jitsu-t gyakorolja, azért, hogy hatékony technikákat tanuljon. Ez egy paradoxona egyébként a judo-nak és a ju-jitsu-nak hiszen mi, akik a ju-jitsu-t oktatjuk, azt szeretnénk, hogy a tanulóink - akik hozzánk járnak - saját magukhoz mérten fejlődjenek, míg a judo ma már inkább a hatékonyságra, a verseny-centrikusságra teszi a hangsúlyt. Tehát egy kicsit megfordult a judo és a ju-jitsu jellegzetességében az irány, a ju-jitsu az, ami a szellemi és az egyén személyiségfejlesztésre teszi a hangsúlyt, addig a judo verseny-centrikus és a hatékonyságra helyezi a hangsúlyt.

- A ju-jitu-ban többféle iskola és irányzat is működik, hogy kell ezt elképzelni?

- Különösen most, amikor Magyarországon is itt van a brazil ju-jitsu, vagy ahogy ők mondják a brazil jiu-jitsu. Itt mondanám el, hogy a ju-jitsu, dzsiudzsicu, jujutsu, ez mind ugyanannak a japán szónak az átirata, van aki így mondja, van, aki úgy mondja, de mind ugyanazt jelenti. Elkerült Brazíliába is a ju-jitsu, ahol specializálódott. Elsősorban a földharcra tették a hangsúlyt, abban sokkal jobbak lettek, mint bárki előttük volt. A verseny közben rá tudják kényszeríteni az akaratukat az ellenfélre és elviszik mindig a küzdelmet a földharc irányba és ott legyőzik. Manapság az állás-harcosok ennek még nem nagyon tudják az ellenszerét, ezért van az, hogy ők nagyon sok versenyben győznek. A mi úgymond tradicionális ju-jitsu-nk - azért mondom, hogy úgymond, mert mi tulajdonképpen modern, évről évre fejlődő ju-jitsu-t űzünk, tehát abban az értelemben tradicionális, hogy nem specializálódott, de abban az értelemben nem, hogy már nem tartjuk a legrégebbi japán formákat és újabb technikák, pl. pisztoly fenyegetés elleni technikák is vannak már benne - tehát a mi úgymond tradicionális ju-jitsu-nk nem is akar specializálódni egyik irányban sem.

- Mondhatjuk, hogy az jó dolog, ha egy küzdősport megpróbálja követni a technikai és a mentális fejlődést? Úgy értem, hogy például bejött a fegyver elleni védekezés, a ju-jitsu folyamatosan követi azokat a technikákat, amiket alkalmaznia kell például egy küzdősportolónak ahhoz, hogy meg tudja magát védeni?

- Igen, a modern ju-jitsu iskolák igen. Az európai és az amerikai ju-jitsu nemritkán már évtizedekkel ezelőtt elszakad a japán gyökereitől és önállóan élnek tovább, elsősorban ezek azok az iskolák, amelyek folyamatos fejlődésben vannak és a kor kihívásainak megfelelően változnak. Azt is meg kell mondani, hogy nemritkán rossz irányba elmennek, show- és verseny-centrikus irányba. Mi is már a közvetlen japán kapcsolatot elvesztettük abban az értelemben, hogy európai-világszövetségekhez tartozunk, de igyekszünk megtartani mindazt a gyökerekből származó pozitív dolgot, ami korábban is jellemezte a ju-jitsu-t.

- De mivel a ju-jitsu állandó útkeresés, ezért ez rendben is van, hogy Ti mindig kicsit változtok a kornak megfelelően is és a követelmények megfelelően is.

- Igen. Shihan Kelemen egyik könyvében ír erről, hogy a ju-jitsu egy állandó útkeresés, egyrészt az iskolák, a technikák tekintetében, másrészt a művelője amikor elkezdi és fejlődik benne újabb és újabb területeket talál, újabb és újabb utat jár be, ebből a szempontból, tehát az egyén fejlődése szempontjából is mondhatjuk nyugodtan, hogy egy állandó útkeresés.

- A hazai ju-jitsu sport vezetőjével - ha úgy tetszik - beszélgetünk, így mindenképpen meg kell, hogy kérdezzük, hogy Te konkrétan hogyan kerültél kapcsolatba ezzel a sportággal?

- A magyar ju-jitsu vezetője shihan Kelemen István. Ő volt az, aki az első igazi ju-jitsu edzőtermet, dojo-t létrehozta Magyarországon, én az ő tanítványa vagyok. Attól, hogy a szövetségben az elnöki pozíciót töltöm be, attól még a szövetség alapítója, a dankollégium és a szakmai irányítás vezetője shihan Kelemen István. Én eredetileg Kecskeméten judo-ztam és aztán 1983-tól kerültem a ju-jitsu-val kapcsolatba, és akkor kezdtem el járni shihan Kelemen István dojo-jába a Madách térre, 1982-ben alakult ez a dojo. Azt lehet mondani, hogy a magyarországi ju-jitsu élet főbb állomásai:
> 1975-ben egy olasz mesternek, Bertoletti mesternek a bemutatója
> 1978-79-es években volt itt három mester - erről egy film is készült, Feledy Péter interjúvolta meg őket és a Magyar Televízióban is lement Három úr húsz dannal, ez volt a címe - Robert Clark, Richard Morris és Tony Andropus mutatott be technikákat és ez és a televíziós ismertség is nagyon nagy lökést adott a ju-jitsu magyarországi elterjedésének.
> 1980-ban indult meg az első hivatalos ju-jitsu oktatás a Haditorna klubban, és mint ahogy mondtam
> 1982-ben az első önálló ju-jitsu dojo alakult meg,
> 1985-ben pedig megalakítottuk a Magyar Ju Jitsu Szövetséget.

- Téged mi fogott meg a ju-jitsu-ban és egyáltalán Te a judo-val kezdted, mint említetted, mi fogott meg az ilyen harcművészetekben?

- Amire az elején próbáltam a hangsúlyt tenni, a ju-jitsu-nal az általánossága. Míg a judo edzéseken kevesebbet foglalkoztunk az ütésekkel és a rúgásokkal, viszont nagyon sokat a dobásokkal a földharccal, addig minden terület megvan a ju-jitsu-ban. Kovács Attila, szövetségünk technikai igazgatója, az előző elnök ezt úgy fogalmazta meg, hogy a ju-jitsu hasonlatos az öttusához, míg a judo-ban dobnak és a földharc dominál, a karatéban az ütések és a rúgások, ugyanúgy, mint az öttusa egyes sportágai, addig a ju-jitsu-ban minden területhez kiválóan értenie kell a ju-jitsu művelőjének.

- Egy picit megkerültük a kérdést, mert hogy az evidens, hogy ha egy fiatal sportágat keres magának, akkor a legelőször szembeötlő sportágakat mérlegeli, mint például a futball, kosárlabda, kézilabda, ami úgy jelen van a magyar sportban általában. De mi visz rá egy gyereket arra, hogy egy olyan küzdősporttal foglalkozzon, ami akkoriban még nem volt túlságosan népszerű az országban, ha jól sejtem?

- Én 1979-ben kezdtem judo-zni Kecskeméten - Kecskemét az egyik fellegvára a hazai judo életnek - és amikor én az egyetemre kerültem Budapestre, tulajdonképpen akkor sem a ju-jitsu-t kerestem - én sem tudtam még, hogy van - aikido-t kerestem, nagyon nagy volt a vonzereje és azon a helyen, ahol én elkezdtem aikido-zni, ott ju-jitsu oktatás is folyt, az aikido edzőm mondta, hogy mielőtt aikido-val foglalkoznék, azelőtt néhány praktikus dolgot tanuljak meg, kezdjek el ju-jitsu technikákat tanulni. Ezért szoktam én azt mondani, hogy nem én találtam meg a ju-jitsu-t, hanem a ju-jitsu talált meg engem, hiszen én előtte a judo-t, majd az aikido-t kerestem és helyette a ju-jitsu-t találtam meg.

- Most elmegyünk egy picit zenélni és utána aktualitásokkal folytatjuk, valamint azzal, hogy a ju-jitsu sport milyen helyet foglal el a magyar sportpalettán.

- Folytatjuk a beszélgetést Berkes Lászlóval, a Kecskeméti Ju-Jitsu klub elnökével, valamint a Magyar Ju Jitsu Szövetség friss elnökével. Ugye ez a legfontosabb aktualitásunk, nemrégiben választottak meg. Rekordszámú pályázat érkezett erre a posztra, miért pont Téged?

- Decemberben volt a közgyűlés, négyévente tart a szövetségünk vezetőségválasztó közgyűlést. Nem a jelentkezők száma volt rekordszámú, hanem azok az instruktorok és a mesterek, akik jelen voltak a közgyűlésen. Igazából csak ketten pályáztunk, a szövetségünk előző elnöke Kovács Attila és én magam. Nagyon szoros eredmény született, minimális szavazattal választottak engem többen. Valószínűleg valamelyest változtatásra szavazott a szövetség tagsága és azért gondolták azt, hogy változzon meg most a szövetség elnöke.

- Mit kell tudni a másik pályázóról, az elődödről?

- Kovács Attila shihan 6. danos mester 12 éven át vezette a szövetséget. 1985-ös alapításakor Kelemen István - ma 8. danos mester - volt a szövetség elnöke egészen 1996-ig, amikor lemondott erről a posztról. Azóta nem elnöke a szövetségnek, viszont alapító elnök és a dankollégiumunk vezetője. 1996-tól 2008-ig Kovács Attila töltötte be az elnöki posztot. Őt most a szövetség Technikai Igazgatónak választotta meg, ő egyébként Kelemen István után a legmagasabb övfokozatú a szövetségben. Ő viszi a szakmai vonalat, ő a felelős az instruktorok képzéséért, felelős az esetleges syllabus módosításokért, a nemzetközi kapcsolattartásért.

- Nyilván Neked, mint friss elnöknek rengeteg felelősséged van ugyanúgy, főleg abban a helyzetben, amiben mostanság van a magyar sport - ugye nincsen benne túlságosan sok pénz, sőt szinte egyáltalán nincsen. Rengeteg dolgon talán változtatnod kell, biztosan vannak konkrét elképzeléseid a jövendőbeli munkádról. Mi gondolsz, hogy min tudsz majd változtatni és mik azok a célok, melyeket szeretnél elérni az elnökséged alatt?

- Eddig is csak a saját bevételeinkből gazdálkodtunk - ebből a szempontból nincsen nagy változás, úgymond a pénznélküliséget azt megszoktuk. Viszont fel kell ismernünk, hogy a mai világban a harcművészetek helyzete megváltozott, illetve a ma népszerű harcművészetek egy kicsit más irányvonalat képviselnek, mint mi magunk. El kell döntenünk, hogy tartjuk a régi elképzeléseinket, vagy próbálunk a kor kihívásainak megfelelően változtatni. Azt gondolom, hogy valamelyest változtatás biztos hogy lesz, ugyanis azok, akik nagy létszámban edzenek mostanában, elveszik a régi irányzatoktól a tanulókat. Ha a régiek - akikhez sorolom magunkat - nem tudnak változtatni, akkor ez így is marad. Sajnos a ami világban mindenhol fizetni kell a terembérletet, ha egy rendezvényt akarunk szervezni, az is komoly költségeket jelent, ami azt jelenti, hogy oda kell figyelnünk a létszámra. Ezért az elnökség egyik legfontosabb feladata, hogy segítse az edzésvezetőket. A mi szakmai munkánk edzőtermekben, japán néven dojo-kban zajlik és az itt folyó szakmai munka minősége mellett most már a mennyiségre is hangsúlyt helyezünk. Megpróbáljuk feltérképezni, hogy melyik edzőtermünknek, melyik edzőterem-vezetőnknek mire van szüksége ahhoz, hogy tovább tudjon fejlődni, esetleg a meglévő felnőtt csoportja mellett gyerek csoportot indítson, vagy pedig fordítva a gyerek csoport mellett felnőtt csoportot. Új segédedzőt, új instruktort neveljen ki, ezzel próbáljuk a létszámot növelni, új edzőtermet létrehozni, nagyon sok olyan város, nagy település van az országban, ahol még nem vagyunk jelen, próbálunk ezen a területen is növekedni, ezen a területen is fejlődni.

- A szövetségnek mekkora a létszáma és mekkora az a létszám, akiket ki kell szolgálnia, akiknek a feltételeket biztosítania kell, tehát hány ember van aki ju-jitsu-zik és akikért felelősek vagytok?

- Jelenleg 22 edzőteremben, a szövetség 22 edzőtermében folyik szakmai munka, folyik ju-jitsu oktatás, körülbelül a létszámunk - nem nagyon változik - 400-500 fő között van, legalábbis akik az éves szövetségi tagsági díjat befizetik, ehhez ugye az kell, hogy egy pár hónapnál tovább járjon, tehát a próbálkozók száma ennél lényegesen több. A 22 edzőteremben az edzőterem-vezetők mellett a segítőkkel együtt, illetve azokkal a mesterekkel együtt, akiknek nincs önálló termük, körülbelül 50 fős instruktori gárdája van a szövetségnek, úgyhogy ötven ember dolgozik és körülbelül 500 fő edz rendszeresen.

- Ez az arány szerinted így helyénvaló, vagy módosítani kell rajta, értem ezalatt, hogy esetleg több versenyző kellene?

- Amikor azt mondtam, hogy a létszám nagyjából állandó, akkor az utóbbi néhány évet, mondjuk az utóbbi öt évet értettem alatta, a kilencvenes években egészen másképp volt, 1500-2000 fős tagságunk is volt. Akkor volt a ju-jitsu viszonylag még új, '82-ben alakult az első dojo, mire ebből a '85-ös szövetség országossá teljesen kinőtte magát elérkeztünk a '90-es évekhez, akkor volt ez nagyon sok helyen újdonság és nagyon sokan jelentkeztek. Tudomásul kell vennünk, hogy ma már más világ van és akik az újdonságot keresik, azok már nem minket választanak, hanem az évről-évre bejövő új harcművészeteket és kemény munka kell ahhoz, hogy változtatni tudjunk és ismét elérjük a korábbi magas létszámot, illetőleg az az igazság, hogy valószínűleg a szemléletünkön is kell változtatni. Mi még megmaradtunk ugyanannak az embernek, ugyanannak a stílusnak, ami 20 évvel ezelőtt voltunk, viszont a 20 év alatt nagyon nagyot változott a világ, nagyon nagyot változott az ifjúság.

- Mit változott, miben változott az ifjúság?

- Addig amíg száz gyerekből x számú korábban lejött az edzéseinkre, ma már ennek csak a töredéke. Ugye Ti is tudjátok, mindannyian tudjuk, hogy nagyon sok olyan elfoglaltsága van a mai gyerekeknek, a mai fiataloknak, ami elveszi a sporttól, egyáltalán a szabadidős tevékenységtől, a friss levegős tevékenységtől az időt, gondolok itt elsősorban a számítógépre és a televízióra. Addig amíg korábban a gyerekek között az egy rangnak volt, ha valaki edzésre járt, ma nem azzal dicsekednek, hanem azzal, hogy mi mindent találtak az interneten. Ezeket a gyerekeket nem tudjuk megszólítani, illetve, ha a kevesebb ifjúból, kevesebb gyerekből végül mégis valaki lejön, akkor is sajnos mi még ugyanazzal a módszerrel - vagy nem sajnos, ezt mindenki döntse el maga - oktatjuk a ju-jitsu-t, mint 20 évvel ezelőtt, aminek az az eredménye, hogy nálunk izzadni kell, az edzőruhát teliizzadja, ellenfelek vannak. Nagyon sok olyan - úgymond sikeres - harcművészet van manapság, ahol erre olyan nagyon nagy szükség nincs, tehát nem fog nekiugrani egy másik ember. Gondolok itt azokra a harci művészetekre, amelyek elsősorban a harmonikus mozgásra, netalántán a táncra, a jó érzésekre, az idő kellemes eltöltésére helyezik a hangsúlyt. A mi edzéseink nem kellemesen tellnek. Utána, utána. Az edzésen meghalunk, utána pedig nagyon jól érezzük magunkat.

- Azt mondod, hogy szükség van valamilyen változtatásra Nektek is, a mentalitásokon vagy a tanítási módszereteken. Mire gondolsz?

- Azt gondolom, hogy mindenkiben ez volt, aki a szövetség elnökségében a változtatásra szavazott és ők voltak többen. Ezt bizony el kell a következő hónapokban döntenünk. Itt arra gondolok, hogy válaszolni kell a kor kihívásaira, azok a sportágak, azok a stílusok a sikeresek, amelyek ezt megtették és mi még nem tettük meg. Tulajdonképpen mondhatnánk, hogy nem is akarunk ebbe az irányba elmenni, de nem mondhatjuk, mert a terembérletet fizetni kell, ha rendezvényt akarunk szervezni, az is nagyon sok pénzbe kerül és ezt csak tömegbázis mellett tudjuk csinálni. Nagyon fontos hangsúly a szövetség létszámának, a tömegbázisának a bővítése. Minden olyan változtatáson gondolkozunk most, ami ez irányba hathat, ugyannakkor a lényeg a harci művészetnek a tradicionális szemlélete nem veszik el. Gondolok itt arra, hogy míg 8-10 évvel ezelőtt megtettük azt a lépést, hogy a gyerekeknek az övvizsga anyagát egyszerűsítettük, illetve úgy alakítottuk ki, hogy rögtön az első vizsgájuk után már színes övesek legyenek. Azt gondoltuk, hogy a felnőttek vannak annyira tudatosak, hogy ez nem befolyásolja őket, de rá kellett ébrednünk, hogy ez bizony nem így van. Nálunk most még az is elképzelhető, hogy valaki már három éve jár és ennek ellenére ez csak annyiban látszik az övfokozatán, vagy a külsőségeken, hogy a fehér övén van egy sárga csík. Ugyanakkor a haverja a három év alatt már rettenetes sportpályafutást futott be egy másik harcművészetben és akkor ő feszélyezve érzi magát, azt gondolja, hogy rosszul választott, mi tudjuk ugyan, hogy nem, de mások ezt másképp gondolják. Tehát például ilyenre is gondolok. Egy kicsit átalakítjuk a vizsgarendünket, hogy a felnőttek is hamarabb és színesebb övet kapjanak, ugyanakkor a lényeg remélhetőleg nem fog elveszni. A másik dolog, amiben valószínűleg változtatnunk kell, hogy nem vagyunk elég ismertek. Ezúton is szeretném megköszönni a lehetőséget, hogy itt a rádióban beszélhetek és ezáltal is egy kicsit növeljük a Magyar Ju Jitsu Szövetség ismertségét. Az elnökség egyik első határozata volt egy kommunikációs referens és egy szóvivő kinevezése és ők már megindították a munkájukat, sajtóközleményt adtunk ki - amely az internetes hírportálokon megjelent - elsősorban az elnökségi váltásról és úgymond az új irányvonalról. Már ez is egy nagy változtatás, ilyenekben gondolkodunk.

- Kis zene után folytatjuk a beszélgetést Berkes Lászlóval a Magyar Ju Jitsu Szövetség elnökével.

- Folytatjuk a beszélgetést Berkes Lászlóval a Magyar Ju Jitsu Szövetség elnökével mégpedig arról, hogy a 2010-es esztendő nem lesz akármi a ju-jitsu hazai életében. Mi fog történni?

- Kettős évfordulót fogunk ünnepelni. 1980-ban kezdődött az első hivatalos ju-jitsu oktatás illetőleg 1985-ben alakult meg a szövetség. 30 és 25 éves évfordulót is fogunk ünnepelni. Ennek felvezetése lesz a 2009-es év. 2010-ben a Nemzetközi Edzőtáborban - egyébként minden évben rendezünk nemzetközi edzőtábort, idén Balatonfenyvesen júliusban - illusztris külföldi oktatókat fogunk majd meghívni és több magas fokozatú vizsga is lesz. A végén pedig egy Budo Gálát fogunk rendezni. Ősszel pedig, akkor lesz az igazi jubileumi rendezvényünk egy ún. Jubileumi Bemutató - 30 és 25 éves jubileumi bemutató - egy körülbelül kétórás showműsor valamelyik budapesti sportcsarnokban, amelyet igyekszünk a kor követelményeinek megfelelően szakmai és show elemekkel is fűszerezni.

- Ez már a 2010-es év, amiről beszélünk. 2009 pedig a felvezetés lesz, ezt is mondtad. Hogy tervezitek ezt?

- Az idei Nemzetközi Edzőtábor is már szervezés alatt van, ott megalakítjuk azokat a bemutató csapatainkat, amelyekre épülni fog majd a 2010-es nagy bemutatónk, illetve idén is komoly külföldi mestereket hívunk meg, köztük Giacomo Spartaco Bertoletti-t a világszövetség igazgatóját illetőleg Auvo Niiniketto-t a finn ju-jitsu szövetség elnökét. Addig is ebben az évben több hagyományosnak számító versenyünket fogjuk megrendezni. Annak ellenére, hogy a ju-jitsu nem versenysport és az edzéseink idejének csak töredékét fordítjuk versenyfelkészítésre, azért versenyeket is rendezünk abból a szempontból, hogy a fiataloknál rendkívül jó motivációs elem, illetve ha többen vannak a szövetség klubjaiban tanulók közül, akik versenyezni akarnak, akkor teremtsük meg nekik a lehetőséget.
> Április végén lesz hagyományos kezdőknek szánt ju-jitsu versenyünk Hetényegyházán, a X. Hetény Kupa. Ez április utolsó szombatján lesz.
> Május 23-án rendezzük III. Földharc Versenyünket. Itt mondanám el, hogy ez egy új kezdeményezés, tavaly kettőt rendeztünk belőle, de már most nagyon jó a visszhangja, nagyon jó a kapcsolatunk a brazil ju-jitsu klubokkal és a kempo klubokkal, ők nagy számban látogatják ezt a versenyt, egyenlőre még jobbak is benne, jobbak az eredményeik - ahogy mondtam ők a földharcra specializálódtak, de azért mi is fejlődünk.
> Május 30-án a Csapataversenyünket rendezzük meg.
> Ősszel október 3-án lesz a IV. Földharc Versenyünk és
> November utolsó szombatján pedig már 15. alkalommal a legnagyobbnak számító ju-jitsu versenyünk lesz Kecskeméten. Kb. 150-160 versenyző, körülbelül négyszáz nevezés - négy versenyszámban - ez kora reggeltől késő estig tart. Ezek lesznek a legfőbb programjaink az idei évben.

- Mik a céljaitok? Ha összegezni kellene, mit várok el a sporttól és a saját tevékenységetektől mondjuk a távoli jövőben? Mi lenne az a cél, amit itt Magyarországon szeretnétek elérni?

- Mi, akik 20-25 éve csináljuk, meg vagyunk róla győződve, hogy az egyik legjobb, amit a fiataloknak, a gyermekeknek mint sportágat, mint stílust ajánlhatunk. Azt szeretnénk, ha ebből minél többen részesülnének illetve minél többen megtudnák ezt E célból szeretnénk egy kicsit az ismertségünket növelni, illetve egy egységes szakmai tematikát kialakítani. Észre kell venni, hogy melyek azok a területek, amelyek a legjobban érdeklik a mai ifjúságot, elsősorban Technikai Igazgatónk Kovács Attila 6. danos és a Dankollégium Elnöke shihan Kelemen István 8. danos mester lesz az, aki ezt az egységes tematikát kidolgozza. A célunk az, hogy a ju-jitsu szépségét minél több ember megismerhesse, a szövetségünk fejlődjön.

- A beszélgetésünk során próbáltam rájönni, hogy a ju-jitsu sport, harcművészet vagy életforma. Ti hogy látjátok ezt, szerinted melyik vagy esetleg ezek keveréke?

- Annyiban sport, hogy a kezdők számára illetve a kivülállók számára ugyanazokkal a jegyekkel rendelkezik, mint a sporttevékenység, és van aki esetleg éveket is eltölt benne, nem érinti meg, csak pusztán a mozgás az, ami tetszik neki, ugyanúgy mint más sporttevékenység. Lehet mondani, hogy ennyiben sport, de mi, akik benne vagyunk nem ezt a részét domborítjuk ki. Elsősorban harcművészet, aztán van néhány ember köztük én is és a szövetség instruktorai, akik az idejük legnagyobb részét ezzel töltik, az ő számukra ez életforma is. Mint mondtam, a ju-jitsu egy tradicionális japán harcművészet, igyekszik a harci művészetek területének a teljességét átfogni, univerzális. Az élet szinte minden területén nyújt lehetőséget például az önvédelmi képzésre, de akár a rendvédelmi szerveknek a kiképzésére. Eszközös technikák, önvédelmi technikák elég nagy számban vannak benne. Azt kell, hogy mondjam, elsősorban harcművészet.

- Arra kérlek, hogy azoknak a gyermekeknek és felnőtteknek, akik szeretnék megismerni ezt a sportot, áruld el, hogy hol tudnak titeket elérni, hol látogathatnak el az edzéseitekre?

- A szövetségünk honlapja a www.jujitsu.hu, itt az összes edzőterem fel van sorolva, illetve egy fontos honlap még, ahol nem csak az elérhetőségeink, hanem az eddigi történéseink is, négy év óta folyamatosan megy a www.tatamicentrum.hu, az én klubomnak a honlapja. Itt az utóbbi négy év minden egyes eseménye dokumentálva van fényképekkel, videókkal. Elsősorban ezt ajánlanám azoknak, akik megakarják nézni, hogy a ju-jitsu-nak milyen technikái vannak, hogyan zajlik egy edzés - több edzésről készült videó is van rajta. Azt ajánlanám, hogy ezt a két honlapot, a www.jujitsu.hu-t és a www.tatamicentrum.hu-t látogassák meg. Szeretettel várjuk őket az összes edzőtermünkben.

- Berkes László, nagyon szépen köszönjük, hogy elfogadtad a meghívásunkat. Magyon sok sikert és erőt kívánunk a munkátokhoz és egyre több ju-jitsu-st!

- Köszönöm szépen. Üdvözlöm a hallgatókat!

 
Kapcsolódó anyagok:
Az interjú hanganyaga
Újabb megjelenések az elektronikus médiában 2009-01-14
Sajtóközleményünk az Indexen 2009-01-09
Az [origo] mai cikke a női önvédelemről 2008-02-27
Budomagazin.hu interjú shihan Kovács Attilával 2005-01-13

Hozzászólások (0)    - A hozzászóláshoz be kell lépned.


2009 év összes híre itt található...
Azonosító:
Jelszó:
Regisztrálok
2024 Március
HKSzCs PSzV
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031

     

Látogatók száma:
9630498963049896304989630498963049896304989630498


Harcművészek az Egészséges Gyerekekért

Levélküldés