Ez elméletileg azt jelenti, hogy aki mostantól ilyen harcművészetet akar
tanulni, annak mindjárt arról is döntenie kell, melyik irányzatot szeretné
követni: azt, amit általában ju-jitsunak neveznek vagy a Kelemen-ryu által
oktatott ju-jitsut.
A választás lehetősége persze idestova harminc éve fennáll, Kelemen István
ugyanis a ju-jitsu magyarországi alapítóinak egyikeként lényegében a kezde-
tektől a saját útját járta. Valójában már a nyolcvanas években többféle i-
rányzat létezett, és a Kelemen-féle edzéseknek rövid idő alatt híre ment a
küzdősportok iránt érdeklődők között. Ami nem is csoda, ha belegondolunk,
hogy a nyolcvanas évek második felében a rendőrség különleges szolgálata
ju-jitsu technikákra alapozott közelharcot tanult egy civiltől, akit törté-
netesen Kelemen Istvánnak hívtak. Nem mellékesen ő volt az, aki 1982-ben (!)
az ország első magánedzőtermét megnyitotta, ahol lényegében reggeltől estig
csak ju-jitsut oktatott. Gyakorlatias technikái, a küzdelmet középpontba he-
lyező edzésmódszerei sokakat vonzottak. Volt idő, amikor edzéseire - mondjuk
így - átjártak más harcművészetek mesterei, de versenyekre készülő sportolói
is. Nyílt titok volt, hogy egy időben Kelemennél (is) edzett a magyar taekwon-
do válogatott több tagja, de jöttek különböző karateirányzatok képviselői is.
Három évtized alatt hatezer ember fordult meg edzésein.
Adódik persze a kérdés, hogyan lesz valakiből ju-jitsu-mester abban az időben,
amikor ezt még nincs kitől tanulni? Hogyan lesz valakiből első, pláne alapító?
Kelemen István tizenkilenc éves volt, amikor az első fehér ruhás sporttal kö-
zelebbi ismeretséget kötött, ez a judo volt, a japán harcművészetek közül az
egyedüli, ami a hetvenes éveken Magyarországon létezett. Később az MHSZ hadi-
tornaklubjában dolgozott kaszkadőrként, majd küzdősportoktatóként. Az első
ju-jitsu-bemutatót egy olasz mester tartotta Budapesten, a másodikat három
angol. A látottak mély benyomást tettek Kelemen Istvánra, érezte, hogy ez a
találkozás életre szóló kapcsolatot jelent. Korábban az élményt úgy idézte fel:
"Látszott, hogy a támadásokat nem imitálják, egy hétköznapi ember bármelyik
ütéstől padlóra kerülne. A támadás gyors és pontos, a védekezőtechnika fölös-
leges mozdulatok nélkül blokkolja vagy vezeti a semmibe a támadóerőt. Ugyan-
akkor senkinek eszébe nem jutna, hogy amit lát, az voltaképpen verekedés.
Ez évezredek alatt kicsiszolt küzdőtechnika, ahogyan a mesterek bemutatják,
mozgásművészet felsőfokon."
Ott, a haditornaklubban eldőlt: a ju-jitsut meghonosítják Magyarországon.
1980-ban megtartották az első ju-jitsu-edzést, akkortól kezdve a külföldi
mesterek gyakrabban látogatták a klubot. Nem sokkal később az első három
oktató egy hónapra Angliába utazott, napi hat órát edzettek egy ötdanos
mester mellett, közben kék, majd barna öves vizsgát tettek. A hazaúton már
kiütköztek a véleménykülönbségek, hogy melyikük hogyan használná az újonnan
szerzett tudást. Kelemen például színtiszta ju-jitsut akart oktatni, míg a
klub vezetője csupán frissítette volna a régi önvédelmi anyagot.
A szakítás 1982-ben következett be, Kelemen István akkor jött el az MHSZ
haditorna klubjából. Nem akart máshol dolgozni, csak ju-jitsut oktatni. A
hetedik kerületi Madách téren ajánlottak neki egy használaton kívüli pincét,
amit bérbe vett. "7500 forint volt a bérleti díja, az utolsó havi fizetésem
2500, remegett a kezem, amikor elém tették a bérleti szerződést. Néhány
közvetlen tanítványommal kifestettük, berendeztük az első dojót (edzőtermet).
Kétszázötven forintos havi tagdíjat szedtem a jelentkezőktől, így lettem
kapitalista a szocializmusban."
Edzései az első pillanattól kezdve népszerűek voltak, napi négy, alkalmanként
öt edzést tartott, az új jelentkezők várólistára kerültek, és csak akkor jö-
hettek edzésre, ha valamelyik csoportban megüresedett egy hely.
Úgy tűnt, Kelemen István megtalálta a maga útját. Akár hátra is dőlhetett vol-
na, ha nem akar mindenáron bizonyosságot szerezni a ju-jitsu hatékonyságáról.
De akart. Különböző harcművészeti iskolákban próbálta ki magát. Eközben szem-
besült azzal, hogy a nem precízen végrehajtott ju-jitsu-technikák nagyobb, e-
rősebb, keményebben küzdő ellenfeleken nem mindig működnek. Akkor mozdulatról
mozdulatra elemezni kezdte, hogyan is működik a ju-jitsu a gyakorlatban, kü-
lönböző testalkatú, erejű és felkészültségű embereken fejlesztette ugyanazt a
fogást. Egy karlezárás ne azért sikerüljön, mert a másik nem tudja kitépni a
kezét a szorításból, hanem azért, mert közben úgy feszül az ízülete, hogy meg
sem tud mozdulni. Amikor minden pici részlet a helyére került, kiderült, hogy
a ju-jitsu valóban hatékony harcművészet. Csak tényleg úgy kell csinálni.
A technika csiszolása hosszú időn át tartott. Tizenöt évvel ezelőtt Kelemen
István még ötdanos mesterként és a Magyar Ju Jitsu Szövetség akkori elnökeként
útkereső időszakáról így beszélt a Népszabadságban:
"Nemcsak azzal kellett szembenéznem, hogy százszámra próbálják elsajátítani a
tőlem látottakat, hanem azzal is, mi van akkor, ha az, amit tanítok, nem jó?
Ha ennyien áldozzák rá az idejüket, hogy vetődéses térdtolást tanuljanak
tőlem, és én ezért elfogadom a pénzüket, egyszerűen muszáj jó vetődéses térd-
tolást tanítanom. Máskülönben nem fair. Az ember megkísérli, hogy a lehető
legtöbbet hozza ki a tanítványokból. De mi az a lehető legtöbb? Az én tanít-
ványom rúgja a legerősebb combrúgást? Vagy valami más? Itt húzódik valahol az
a képzeletbeli vonal, ami különbséget tesz edző és mester között. Attól, hogy
valaki fölköti magára a fekete övet és néhány küzdőtechnikára képes másokat
megtanítani, még nem feltétlenül lesz mester. Az edző esetleg megelégedhet
azzal, ha a tanítványa képes a betonba döngölni az ellenfelét. A mester soha.
A mesternek pontosan tudnia kell, mihez akar kezdeni a tanítványával."
2011-ben Kelemen Istvánnak ötvennél több mesterfokozatú tanítványa van, köztük
több már negyvenes éveiben járó, családos ember. A legeredményesebb tanítványa
Kovács Attila hatodik danos mester, de akadnak ötödik, negyedik, harmadik dan-
fokozatú mesterek is közöttük. A Kelemen Ryu,azaz a Kelemen-iskola harminc ed-
zőteremben működik, az edzéseket hat-hétszáz növendék látogatja. Az útkeresés
az általa alapított stílus önálló iskolává emelésével lezárult. A technikát
persze lehet még tökéletesíteni, de a nevével fémjelzett stílus iskolává eme-
lésével ez a fajta ju-jitsu már biztosan fennmarad, és a tanítványok tovább-
viszik akkor is, ha ő már visszavonul. Erről persze még szó sincs. Kelemen
István ma 56 éves. Harcművészek nagymestereihez mérve ez nem kor...
Névjegy
KELEMEN ISTVÁN
Kelemen István a rendszerváltáskor létrehozta a Testőr Kft. nevű biztonsági
céget, melynek első alkalmazottai edzésre járó tanítványai köréből kerültek
ki. A Testőr Kft. rövid idő alatt a piac egyik meghatározó cége lett, ismert-
sége a kilencvenes évek közepén volt a legmagasabb, amikor is a Friderikusz
Show sztárvendégeit a Testőr emberei kísérték. A műsor megszűnése után a cég
visszavonult a nyilvánosságtól, de ma is ezerfős vállalkozásként működik,
vezetői pedig húsz éve ugyanazok, az egykori tanítványok.
|